Egy kocsiban ülök, a régi bécsi úton robogok és az órámat lesem, időre odaérhetek-e.

Nem értem a bírónőt, hogyan adhatott ennyire korai időpontra randevút, mikor tudta, hogy viszonylag messziről jövök. Azért odaérek talán.
A korai óra az agyamat is igénybeveszi, megpróbálok koncentrálni, és pontosan emlékezni mindenre, főleg a dátumok a fontosak, mi, mikor történt és hogyan.
És nem szabad túl sokat beszélni.
És csak a közvetlen tények érdekesek.

Ma kellett volna a rendőrségre is bemennem. Az ügyészségnek adják át az irataimat és ezt akarta a rendőrnő ismertetni velem. Felhívtam, hogy nem tudok menni, because bíróság.

Úgy járok lassan ezekre a helyekre, mintha hazajárnék.